Hanuka Ünnepe
Az a megtiszteletés ért, hogy a Hanuka nyolcadik gyertyáját én gyújthattam meg.
A Thököly úti Zsinagóga hívott meg a Hanukára, Rózsa András polgármester és Hevér György alpolgármester társaságában, együtt gyújtottunk gyertyát.
Róna Iván főrabbi beszéde a hitről, kitartásról, a közösség megtartó erejéről szólt, végül Kaddist mondott a sydney tragikus események áldozataiért.
A program egy szép koncerttel zárult, Gerendás Péter énekelt nekünk ismert zsidó és nemzsidó dalokat, sokat együtt vele énekeltünk.
"Van pofánk fánkkal fogadni a vendéget" sütött el egy szóviccet a főrabbi, megmagyarázva, miért olajban sült fánkot kínálnak Hanukakor: az olajban sütés emlékeztet az olaj csodájára (hogy az egynapi olaj 8 napig világított), a Kiddus-terem ünnepi asztala olajban sült finomságokkal és fánkokkal várt minket.
Nagyon köszönöm a meghívást!
A Hanuka NEM a zsidó karácsony, hanem a fény ünnepe, amely a makkabeusok győzelmére és a jeruzsálemi Szentély újraavatására emlékezik, valamint arra a csodára, hogy a mécses olaja 8 napig égett, annak ellenére, hogy csak 1 napra volt elegendő.
Az i.e. 2. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukának, ami héberül "felszentelést" jelent.
Miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a menórát. Új olaj előállítására nyolc napra volt szükség, de ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére a hanuka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, HANUKIÁnak nevezik.
A középkortól kezdve ezen az ünnepen ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, mert a karácsonyt megünneplő keresztényekkel szemben rossz érzés lenne nekik, ha ők nem lennének megajándékozva. Korunkban előfordul, hogy a hanuka minden napján ajándékkal kedveskednek a gyermekeknek, ezzel is erősebbé téve a vallási hovatartozás érzését.
A hanukiának, azaz a hanukai gyertyatartónak (amely nem tévesztendő össze a hétágú menórával) kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és – középen – egy "szolga" (sámás vagy sámesz). A "szolga" segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát vagy mécsest. Első nap egyet, másodikon kettőt és így tovább. Az ünnep végén minden láng ég (nyolc plusz a szolga), így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. (Mivel a zsidó naptár szerinti napok napnyugtával kezdődnek, tehát az első gyertyát az ünnepi dátum előtti este kell meggyújtani.)
A középkortól kezdve ezen az ünnepen ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, mert a karácsonyt megünneplő keresztényekkel szemben rossz érzés lenne nekik, ha ők nem lennének megajándékozva. Korunkban előfordul, hogy a hanuka minden napján ajándékkal kedveskednek a gyermekeknek, ezzel is erősebbé téve a vallási hovatartozás érzését.
Bár a két ünnepnek nincs köze egymáshoz, a karácsony közelében van, és az ajándékozás, a fények, a gyerekeknek való kedveskedés miatt hasonlítanak rá, de történelmileg és jelentőségükben teljesen eltérő ünnepek.