Zubreczki Dávid: "Séta az Örs vezér terén" könyvbemutató a ZIC-ben | 2026.05.27
Zubreczki Dávid írt egy sétakönyvet az Örs vezér tere és környékéről, pedig "Nincs itt semmmi látnivaló". Vagy mégis?
A könyv bemutatójára voltam hivatalos a ZIC-be, ahol egy komplett, másfél órás virtuális barangolásban volt részünk az Örs környékén. Szeretném külön kiemelni Zubreczki Dávid előadó kvalitásait, színesen, humorosan, érezhető rajongással beszélt. Nagy élmény volt hallgatni :))
Én személy szerint nagyon szeretem a sétakönyveket.
Amikor kb 25 évvel ezelőtt Máltán jártam, egyedül fedeztem fel a szigetet.
Még itthon, indulás előtt összevadásztam három utikönyvet, mindegyik mást emelt ki, mást tartott fontosnak. Összeállítottam a három könyvből egy negyediket (kézzel írva), kiválogatva, engem mi érdekel, hol-mit, milyen sorrendben, hogy szeretném végigjárni. Ma már tudom, egy kezdetleges sétakönyvet készítettem.
A Sétakönyv bemutatója előtt erről is beszéltem, meg arról, hogy akkoriban mindenki küldöldre vágyakozott (nem sokkal korábban nyíltak meg a határok, végre utazhattunk kkedvünkre), de szerencsére mára sokat változott a szemlélet. Népszerűek a belföldi túrák, sőt, érdekessé vált a saját mikrokörnyezetünk felfedezése is. Ebben segít nekünk Zubreczki Dávid könyve, a Séta az Örs vezér terén. Nemhivatalos alcíme: Nincs itt semmi látnivaló :))
Az Örs vezér tere sokak számára csupán átszállópont a HÉV és a metró között, vagy éppen az IKEA és a svéd húsgombócok helyszíne. Ehhez képest Zubreczki Dávid könyvében és előadásában egészen más szemszögből mutatta be a teret: feltárta történelmi rétegeit, és megmutatta, hogyan vált az egykor jelentéktelen útkereszteződés Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjává az 1970-es évek fejlesztései és a metró kiépítése nyomán. Olyan hellyé, ahol múlt és jelen ma is együtt él.
Megtudhattuk, hogy a Kerepesi út valójában már a bronzkor óta létezik: a népvándorlás kori népek is használták, az Erzsébet híd lábánál található római kori erőd felé.
"Az Örsön áll Budapest első panelháza 1956-ból, ami valódi magyar panel, a Műegyetem szakemberei fejlesztették ki. A szocreál idején épült, követi a szocreál stílust, szép mintázata van"- mutatta a ház képét Zubreczki Dávid. Ahogy elismeréssel beszélt a Kerepesi út melletti, téglából épült lakótelepről, kiemelve azt, hogy akkoriban milyen bőkezűen bántak a terekkel, pl egy széles, hangfogó fasornak is hagytak helyet a nagyforgalmú Kerepesi út mellett (ma ez elképzelhetetlenül helypazarló, a mostani beruházók a szívükhöz kapnának), valamint az épületek díszítettsége, a tető alatti meander-minta (egy szalag alakú, szögletesen kanyargó és önmagába visszatérő geometriai mintázatból álló szegélydísz), amely felülnézetben, a házak elrendezésében is visszaköszön. Érdekes az is, hogy a tervezésnél gondoltak az esztétikai élményre is, számos szobor díszíti az épületek közötti tereket. Ikonikus alkotás a Spartacus. Szó esett még a Füredi utcai lakótelepről, a Vitézi-telepről, bolgárkerészekről is.
Az idősáv másik végén Zubreczki néhány olyan tervet is bemutatott, amelyek a HÉV és a metró összekapcsolását képzelték el a tervezőasztalokon. A kettő közötti időszak pedig jól megmutatta, hogyan fejlődött és alakult a tér — nemcsak építészetileg, hanem funkciójában is.
Arról is beszélt, hogy Örs vezér személye is érdekes, tisztázatlan a szerepe, egy forrás szerint Örs a "hét kun vezér" egyikének, Ocsádnak volt a fia, és egyike volt a hét kapitánynak, akik hét sereg élén vonultak be "Szkítiából Pannóniába". Kézai negyedikként emlegeti a vezérek sorában Örsöt. A Képes krónikában más a rangsor: Örs neve az utolsó helyen, hetedikként szerepel, Anonymus viszont nem említi Örsöt a hét vezér között.
Fotó: Bach Máté (ZuglóOnline)